Stoppard: Zanzamlet

Tom Stoppard Hamlet-átirata egy eszköz a fiatal társulat tagjai számára, hogy tanulhassanak, játszhassanak, rögtönözhessenek, gondolkodhassanak.

A bemutató nem végcél tehát, de azért reméljük, lesz mit megmutatni tavasszal a közönségnek.

részletek »

Csehov: Sirály

“Színdarabot írok, nem minden élvezet nélkül, bár sokat vétek a színpad törvényeivel szemben. Komédia, három női, hat férfi szereplő, négy felvonás, tájkép (kilátás a tóra); sok beszélgetés az irodalomról, kevés cselekmény, öt pud szerelem.” A. P. Csehov

részletek »

Goldoni: Bugrisok

A ma nézője meglepődve veheti tudomásul, hogy a több mint 250 évvel ezelőtt írt Bugrisokban bemutatott családok oly módon vannak megrajzolva, hogy a szemünk elé táruló kép szinte megszólalásig hasonlít korunk családjaihoz. – a Maszol.ro portálról

részletek »

Babay József: Postaláda

“A Postaláda: szatíra; sietve tegyük hozzá, nyílt, leleplező szatíra. E leplezetlenség, illetve az erre való készség a szatirikus ostobaság szférájába emeli a játékot.
A városka valójában egy szalonra szűkül le, ahová csak azért igyekeznek az elit képviselői, hogy minél jobban kiadják, ami a begyükben van.” D. F.

részletek »

A rátóti csikótojás

“Hol volt, hol nem volt az országban egy Rátót nevű község. Ebben a Rátótban a csősz egyszer a mezőn egy hatalmas úritököt talált.” – Így kezdődik az ismert népmese. Na, de a folytatás már szolgál némi meglepetéssel Marth P. Ildikó átiratában…

részletek »

Csokonai: Karnyóné . . .

„…olyan modern, minden színpadi esetlenségével együtt, hogy valójában közelebb áll hozzánk, mint bármi, amit a vígjáték műfajában a következő száz év magyar irodalma létrehozni tudott.”
(Vajda György Mihály)

részletek »

Shakespeare: Szentivánéji álom

A Szentivánéj egyetlen hatalmas nászéjszaka. A „váltott gyermek”, az a bájos apród, akin kitör a háborúság a tündérkirály és tündérkirálynő között, noha maga nem jelenik meg a színen, minden kergetőző, űzekedő szerelmesnek jelképe lehet.

részletek »